A TUDOM-GÁT
A tudás legnagyobb ellensége nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója.
Sokszor találkozom olyan emberekkel, akik meg vannak győződve arról, hogy valamit nagyon tudnak, és ez akadályozza őket abban, hogy megtudjanak, megtanuljanak valami újat, mást, egyáltalán szerezzenek valami információt.
Ők elzárkóznak attól, amit mástól tanulhatnának, kaphatnának. Tapasztalattól, ötlettől.
Ezeket az embereket a saját hite akadályozza abban, hogy fejlődjenek. Az a meggyőződésük, hogy azt ők tudják a legjobban.
Azért hívjuk Tudom-Gátnak, mert a saját tudásukról alkotott illúziójuk gátolja őket a fejlődésben.
Ember fia nem tudhat olyat, pláne többet, vagy jobban, amit ők ne tudnának, és érdekes, hasznos lenne.
A jó hír, hogy egy része az ilyen gondolkozású embereknek valamikor rájön, hogy mégis lehet, hogy valaki más is tudhat olyat, ami neki hasznos. Ilyenkor megnyílnak, s ha már odáig eljutnak, hogy meghallgatnak, meghallanak, és mérlegelnek, akkor elindulhatnak a fejlődésben.