Sokszor találkozom olyan emberekkel, akik meg vannak győződve arról, hogy valamit nagyon tudnak.
Ez a legtöbbször akadályozza őket abban, hogy megtudjanak, megtanuljanak még valamit, egyáltalán szerezzenek valami plusz információt.
Ők elzárkóznak attól, amit mástól tanulhatnának, kaphatnának. Tapasztalatot, adatot, információt, ötletet, vagy akár csak véleményt.
Ezeket az embereket a saját hitük akadályozza abban, hogy fejlődjenek. Az a meggyőződésük, hogy azt ők tudják a legjobban. Ember fia nem tudhat olyat, amit ők ne tudnának, és érdekes lenne. Pláne többet, vagy jobban.
Ezt a „jelenséget” úgy hívom, hogy MEGGYŐZŐDÉS-KORLÁT.
A jó hír, hogy egy része az ilyen gondolkozású embereknek valamikor rájön, hogy mégis lehet, hogy valaki más is tudhat olyat, ami neki hasznos.
Abban, hogy rájöjjenek, néha lehet segíteni nekik.
Ilyenkor megnyílnak, s néha már odáig is eljutnak, hogy, meghallanak, meghallgatnak. Ha tovább tudnak lépni, akkor mérlegelnek, és elindulhatnak a fejlődésben.
Figyeld meg, hogy hányszor találkozol olyanokkal, akik annyira biztosak a dolgukban, hogy meg sem hallják, hogy mit mondanak nekik. Csak nekik lehet igazuk.
Amikor ilyennel találkozol, egyet tehetsz, azt, hogy tudomásul veszed, hogy ő ezt így gondolja. Ez az ő meggyőződése. A meggyőződését pedig mindenki csak maga tudja megváltoztatni.
Csak azt teheted, hogy elfogadod, hogy ő ezt így hiszi. És jogában áll azt hinni, amit akar.
Az ő helyében Te is azt gondolnád. Azokkal az információkkal, amit az életében megszerzett, Te is erre az eredményre jutnál.
És még egy jelentős dolog:
Mindenki mindig a tőle telhető legjobbat teszi.
Még akkor is, amikor Neked nem az a legjobb. Lehet, hogy Te tudnál jobbat, még azt is hiheted, hogy neki is kéne tudnia jobban, vagy a jobbat, de akkor, abban a helyzetben ő azt választotta, ami a tőle telhető legjobb.
.
Én magam arra jöttem rá, hogy minél többet tudok valamiről, annál jobban látom, hogy milyen keveset tudok az egészről.
.
Idézet Richard Bandlertől:
„Amikor bizonyos vagy, akkor kezdesz el nem tájékozódni”