10. szabály

HATÁRIDŐ:

Aminek nincs határideje, az csak egy vágy, vagy álom.

Ha valamit meg akarsz csinálni, vagy megcsináltatni, rendelj hozzá határidőt.

Magadnak is, munkatársaidnak is.

Csak az számít feladatnak, aminek van határideje. Amíg nem adtál neki határidőt, addig csak egy vágy vagy egy álom. Adj határidőket!

Ha a határidő meghatározása azért nehéz, mert nem is tudod, hogy mikor legyen kész a feladat, akkor add meg azt az időpontot határidőnek, amikor újra akarsz/tudsz foglalkozni azzal, hogy mi legyen a határidő.

A határidő megadásakor vedd figyelembe, hogy mennyi időt vesz igénybe a feladat végrehajtása. Annyival korábbra időzítsd a feladat elvégzés megkezdésének időpontját, hogy legyen elég idő -pufferrel- végrehajtani a feladatot határidőre.

Ha a munkatársadnak adsz ki feladatot, vedd figyelembe az ő terhelését, időbeosztását is.

Indokolt esetben változtasd meg a prioritásokat, s a hátrébb sorolt feladatnak adj egy későbbi határidőt, hogy a munkatársad el tudja végezni azt is!

Delegálhatod is a határidő meghatározását, így nagyobb szabadságot biztosíthatsz a beosztottadnak (ha akarsz). Ezzel erősítheted a felelősség vállalását, az önállóságát, támogatod a fejlődését.

Ha így akarod, akkor kérd meg, hogy határozza meg ő a határidőt, s tegyen neked javaslatot rá.

Ezt aztán 1. elfogadhatod, 2. kérhetsz neked megfelelőbbet, vagy 3. adhatsz neki mégis te határidőt.

Ha kell segíts neki meghatározni a prioritásokat, magyarázd el, hogy mi alapján határozhat meg sorrendet, vagy egyszerűen add meg a prioritási szabályokat.

Ha nem adsz határidőt egy feladatnak, akkor számíts rá, hogy nem készül el. Gondold végig, hogy hány olyan feladatot ismersz, ami nem készül el, mert nem kapott határidőt.

A munkatársad is mondhatja, hogy „csinálom, főnök csinálom…”, ha nem adtál neki határidőt.