Tartsd be a magadnak tett ígéreteidet!

Self-check1Vagyunk azzal sokan úgy, hogy elhatározunk valamit, és aztán rövid időn belül félbemarad.

Abbahagyjuk, mert vagy eszünkbe sem jut minden alkalommal, amikor esedékes lenne, vagy eszünkbe jut ugyan, de akad valami, ami miatt elhalasztjuk.

 

Néha van valami más, ami sürgősebb, vagy fontosabb. Esetleg nincs is hozzá kedvünk.

 

Tudjuk, hogy jó lenne csinálni, ismerjük az előnyeit, és mégis halogatjuk.

 

Itt jön a következetesség.

Könnyű mondani, hogy legyél következetes. Megcsinálni nehezebb.

 

Van egy egyszerű eszköz, ami segít abban, hogy egy kicsit, vagy sokkal következetesebb tudj lenni.

 

A gyakorlat azt mutatja, hogy ha valamit elégszer ismétlünk, akkor szokásunkká válik.

Ha ebből indulok ki, akkor csak azt kell elérni, hogy a változás megkezdését követően elégszer sikerüljön megismételni a dolgot ahhoz, hogy szokásunkká váljon.

 

Ami a leggyakrabban előfordul, hogy egyszerűen elfelejtjük.

 

Erre megoldás lehet az, ha használunk egy táblázatot, amibe bele van írva az a változás, amit kitűztünk magunk elé.

 

Azért táblázat, mert a legtöbb esetben nem egy dologról van szó, hanem 2-3, esetleg több változtatásról is.

Ezeket érdemes együtt kezelni az ÖNELLENŐRZŐ táblázatban.

 

Az Önellenőrző táblázatban egy sorban egy változás legyen.

Egyszerű, rövid megfogalmazással szerepeljen, mondjuk, hogy Delegálás, Gyümölcs evés, Etika, Állítással fogalmazás, stb.

 

Arra azért ügyeljünk, hogy csak annyi tétel szerepeljen benne, hogy még kezelhető maradjon a feladat. Mondjuk 40 tétellel például megzavarhatjuk magunkat, lehet, hogy annyi sok lesz.

Javaslom, hogy kezdd 2, esetleg 3 dologgal, és amikor úgy érzed, bővítsd 5-re, 6-ra.

 

A feladat pedig az, hogy minden este vegyük elő a táblázatunkat, s tartsunk önellenőrzést.

 

Kérdezzük meg magunktól, hogy az amit elhatároztunk, hogy sikerült aznap.

Például, hogy „Delegáltam-e minden feladatot, amit lehetett delegálni?”

 

Egy témához több, akár 3-4 kérdés is tartozhat, hogy teljes legyen a kép.

Ilyen második kérdés lehet, hogy „A delegálás minden lépését betartottam-e, ami indokolt volt?”

Vagy: „Kijelöltem-e a határidőt a delegált feladat elvégzésének ellenőrzésére?”.

„Elkerültem-e azt a csapdát, hogy <hamarabb megcsinálom, mint, hogy delegáljam>?”

És így tovább.

 

Kétféle válasz születhet:

  1. Nem, nem csináltam, máshogy csináltam, mást csináltam.
  2. Igen, megcsináltam, úgy csináltam, azt csináltam.

Mindkét válasz támogatja a fejlődésünket.

 

  1. Ha az a válasz, hogy nem, ezt nem csináltam úgy, ahogy elhatároztam, vagy csak részben, ritkán, stb., akkor ez egy kitűnő visszajelzés arra, hogy van még mit fejlődni.

 

Ez azért támogat minket a fejlődésben, mert újra, és újra a szemünk elé kerül, hogy mit is terveztünk változtatni, s hogy még mindig szükség van a fejlődésre.

Így naponta szembesülünk azzal, hogy mit akartunk megváltoztatni, és nem tudjuk elfelejteni.

 

Egyre inkább tudatosul, s egyre közelebb leszünk ahhoz, hogy eszünkbe jusson a kritikus pillanatban is, hogy hogyan csináljuk másképp.

 

Van akinek elég 3-4 ismétlés, s elindul a „néha már eszembe jut” fázis, majd egyre többször jut eszébe, s választja szándéka szerint.

Egyszer csak elkezdi a kívánt módon csinálni, és 8-10, vagy több ismétlés után teljessé válik, azaz minden alkalommal a kijelölt változás szerint fog eljárni.

 

Amikor az Önellenőrző táblázatban, az adott változáshoz tartozó minden kérdésre már egy hete olyan választ adtunk, amivel elégedettek lehetünk, akkor joggal tekinthetjük úgy, hogy megtörtént a változás.

 

Van aki azt a régi bölcsességet alkalmazza itt, hogy legalább 28 alkalommal kell megismételni ahhoz valamit, hogy a változás szokássá alakuljon. Másnak más ismétlésszám az eredményes.

 

Szerintem ez mindenkinél egyéni lehet. Javaslom, hogy kísérletezz vele, hogy nálad hány ismétlés a hatékony.

 

Ha egyszer levetted a listádról az adott tételt, mondván, hogy már szokásnak tekinthető az új működési mód, akkor elég, ha észreveszed, ha mégis visszaesnél.

Ha visszaesel, akkor írd föl megint az Önellenőrzőre, és folytasd a hozzászoktatást.

 

 

Nézzük a másik lehetőséget:

 

2. Ha az a válasz, hogy igen, mert a napi ellenőrzések során azt válaszoljuk magunknak egy-egy témában, hogy igen, megcsináltam, mindannyiszor, ahányszor szükség volt rá, azt csináltam, s pont úgy, ahogy elterveztem, akkor adunk magunknak egy megerősítést, hogy egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy szokásunkká váljék a dolog.

 

Ez azért támogat, mert naponta tudatosítjuk magunkkal, hogy ezt a dolgot ma is jól csináltam, haladok azon az úton, hogy szokásommá váljon.

 

Amikor már sok napja következetesen igen választ adhatunk, tehát nincs egy visszaesés sem, akkor megtehetjük, hogy levesszük az Önellenőrző listáról.

 

Azt, hogy ezt hány nap „Igenes” ismétlődés után tegyük meg, mindenki döntse el maga. Valószínűleg legalább 7 nap kell a „beégetéshez”, s lehet akár 25-30, vagy 40 is. Mindenkinek ízlése szerint.

 

Van partnerem, aki a számára fontos elemeket fönt hagyja az Önellenőrző listán, mert neki megér napi +10 másodpercet, hogy folyamatos visszajelzése, kontrollja legyen azokban a témákban.

 

 

Egy következő lehetőség, ami támogat a változásban, amikor reggel veszed elő az Önellenőrződet azzal a céllal, hogy a nap indulása előtt végigfuss rajta, s felidézd, tudatosítsd, hogy mit is akarsz aznap másképp csinálni, szokásoddá faragni.

 

Ha a kérdéseket is végigolvasod, a részletek is frissebbek lesznek, és több esélyed lesz jobban megcsinálni, létrehozni a változást.

 

Így gyorsabban jutsz előre a szokássá válás útján.

 

 

 

Gyerünk, állj neki, s készítsd el az első Önértékelő listádat!

 

Üdvözlettel:

BusinessDoki