FELADATBONTÁS ÉSSZERŰEN
Ésszerű, vagy túlzó
Példa az „Ésszerű”, vagy túl részletezett feladatszétbontásra.
A PéldaRaktáros egyik feladata, hogy a beérkezett, és átvett árut bevételezze.
Ha ezt a feladatát „túlbontjuk”, akkor odáig is eljuthatunk, hogy minden részletet egy feladatként kezelünk, s meghatározzuk az eredményét, termékét is.
Ebbe bele lehet fulladni, mert már értelmetlenül részletes. Ilyen eszetlen is lehet, vagy még jobban is el lehet túlozni.
| Hogyan csinálja | Terméke |
| Árut azonosít | Bevételezésre azonosított áru |
| Azonosítja az árufajtára vonatkozó szabályokat | Azonosított szabályok |
| A szabályok figyelembe vételével polcot választ | A szabályok szerint helyesen kiválasztott polc |
| Raklapról levesz | Raklapról levett áru |
| Polchoz visz | Polchoz vitt áru |
| Polcra fölrak | Polcra fölrakott áru |
| Polcon elrendez | Polcon elrendezett áru |
| Leltárba beír | Leltárba beírt, bevételezett áru |
E-helyett a legtöbb esetben elég, ha azt írjuk feladatnak, hogy:
A raktárba érkezett árut az irányelveknek megfelelően bevételezi.
Ennek a feladatnak az eredménye, terméke:
Az irányelveknek megfelelően bevételezett áru.
Persze, miután itt hivatkozunk az irányelvekre, azokat is érdemes megírni. Elsősorban azért, hogy azok szerint működhessen a cégünk, s csak másodsorban azért, hogy itt hivatkozhassunk rá.
Egy ilyen irányelv lehet például:
Irányelv a raktárra vételezésről.
Tartalmazza, hogy ki végzi a raktárra vételezést, ha kell folyamatleírás, akkor milyen folyamatleírás alapján, milyen szabályok vonatkoznak a raktárban elhelyezésre, figyelembe kell-e venni a bevételezett áru méretét, fogyási gyakoriságát, súlyát a polcválasztáskor, vagy az előre rögzített polckiosztási szabályokat, és még bármit, ami ide tartozhat.
