107. szabály: A düh

Tiszta düh, vs. gonosz düh.

Akkor tiszta a düh, ha a célja a saját érzéseim, gondolataim kifejezése.

Ha sajátomnak ismerem el az érzéseimet, ahelyett, hogy azt hangoztatnám, hogy igazam van, amiért mérges vagyok, akkor a dühöm tiszta.

Így korrekt, hasznos.

Nem tiszta a dühöm, ha azzal valakit megfélemlítek, vagy rákényszerítek arra, hogy a nekem kívánatos módon cselekedjen, vagy változzon meg.

Ez etikátlan, gonosz.